A hőátbocsátási tényező leegyszerűsítve azt jelenti, hogy mekkora egy adott épületen áthaladó hőveszteség. U értéke (régebben K érték) megmutatja, hogy egységnyi (1 m²) felületen mennyi energia távozik a zárt térből egy óra alatt 1 °C alatt.
A jelentős hőveszteség megnövekedett fűtéskiadásokkal jár, ezért érdemes törekedni az épületek hőszigetelésének javítására. Minél jobb egy ingatlan hőszigetelése, annál kisebb a hőátbocsátási értéke, amiből egyenesen következik, hogy csökken a hőveszteség. Magyarán, a meleg levegőt bent tudjuk tartani a zárt helyiségben, és ezzel csökkenteni tudjuk a fűtéskiadásokat.
Hol távozhat a benti meleg levegő?
Azt gondolhatnák, hogy a legjelentősebb hőveszteség a homlokzati falakon távozik a legnagyobb mértékben. Ezért sokan megelégednek ezek szigetelésével. A meleg levegőnek azonban köztudott az a tulajdonsága, hogy felfelé áramlik, ezért a padláson és a tetőtérben szökik meg a legtöbb energia.
Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a nyílászárókon, illetve a hőhidas szerkezeteknél is könnyen távozik a meleg. Ráadásul a szellőztetéssel is utat nyitunk a meleg levegőnek az utcára.
Ezért nem mindegy, hogyan és milyen minőségben szigeteljük az épületeket és a szellőztetés hatékony technikáját is érdemes elsajátítani.
Hogyan néz ez ki a gyakorlatban?
A hőátbocsátási tényező mértékegysége W/m2K. Ha U=1 W/m2K, azt jelenti, hogy 1 négyzetméreten egy fok hőmérsékletkülönbségénél (csökkenésnél) 1 Watt energia távozik az épületből.
Az egyszerűség kedvéért vegyük egy 10×10 méteres családi ház homlokzati falát.
Ez 4x10x3, azaz 120 m² falfelületet jelent.
Ha a lakásban 21 fokot szeretnénk tartani, akkor 120 m²x21 fok, azaz 2520 Watt energiaveszteséget eredményez óránként.
Mint ahogyan azt fentebb írtuk, erre rá kell még számítani a mennyezeten, a tetőszerkezeten át távozó, a hőhiadak okozta, és a szellőztetéssel járó veszteséget is. Nem nehéz belátni, hogy a hőszigetelés javításával csökkenthető az épület hővesztesége, ami jobb komfortérzetet ad, és alacsonyabb rezsiszámlával örvendeztet meg.
2018-as előírások a különböző épületszerkezetek hőátbocsátási értékeire
A 2018-tól érvényben lévő előírások külön figyelembe veszik a falakra, födémekre, padlókra, nyílászárókra, stb. vonatkozó meleg levegő terjedését. A padlástérre és a lapostetőre érvényes alacsonyabb érték azt jelenti, hogy azokon keresztül fajlagosan több levegő szökik meg az épületből.
/Forrás: Magyar Közlöny, 1. melléklet az 1246/2013. (IV. 30.) Korm. határozathoz alapján/
A hőveszteség csökkentése az épületek utólagos szigetelésekor
Mielőtt belekezdenénk a felújításba, érdemes elvégeztetni a ház energiahatékonysági vizsgálatát. Az adatok ismeretében és annak függvényében érdemes csak megtervezni és kivitelezni az épület utólagos hőszigetelését.
A hőkamerás vizsgálat segítségével gyorsan, olcsón, az épület megbontása nélkül kaphatunk pontos képet az épület legapróbb hibáiról is. Így nem marad rejtve semmilyen szigetelési vagy fűtési probléma.
Mivel a legtöbb energia a tetőn és a mennyezeten keresztül távozik el, a felújítást nagy valószínűséggel a padlás utólagos szigetelésével érdemes kezdeni.
Második lépésben a legnagyobb felületet érintő homlokzati falak újraszigetelése következhet, amit a nyílászárók cseréjével még energiahatékonyabbá tehetünk.
Tudjon meg többet az innovatív és kiemelkedően jó ár-érték arányt képviselő hőszigetelésről,
Csatlakozzon Facebook oldalunkhoz is!
